Orbán: Magyarország jövője akár 15-20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságán

A miniszterelnök szerint a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban.

Lomnici Zoltán alkotmányjogász érdekes összefüggésre világított rá.
Érdekes összefüggésre világított rá ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: egy 1962-ben kötött megállapodás szerint Magyarország köteles nyugdíjat folyósítani azoknak az ukrán állampolgároknak, akik hazánkba költöznek.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szerint a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban.
A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt egyezmény értelmében, ha egy ukrán állampolgár Magyarországra települ, és nem vállal munkát, akkor a nyugdíját nem az ukrajnai keresete alapján számítják ki, hanem annak a magyar munkavállalónak az átlagbére alapján, aki hasonló végzettséggel ugyanazt a munkát végzi – emelte ki Lomnici. Hozzátette:
az egyezmény a Szovjetunió széthullása után is érvényben maradt, ezért azt ma is alkalmazni kell.
Az alkotmányjogász kiemelte: „Ha egy állam része különválik és új államot alkot, a korábbi állam területére vonatkozó szerződések az utódállamra is érvényesek maradnak, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg.” Lomnici hangsúlyozta, hogy az 1962-es szociális biztonsági megállapodás alapján azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországon állandó lakóhelyet létesítenek, jogosultak magyar nyugdíjra, akkor is, ha itt soha nem dolgoztak.
Jelenleg mintegy 3500–4000 ukrán állampolgár részesül magyar nyugdíjban, ami évente nagyjából 10 milliárd forintba kerül az államnak. Lomnici szerint, ha Ukrajna uniós csatlakozása előtt megnőne a migráció, ez a szám tovább nőhetne, ami tovább terhelné a magyar nyugdíjrendszert.
Az alkotmányjogász figyelmeztetett: Ukrajna esetleges EU-csatlakozása után a szabad mozgás joga lehetővé tenné, hogy még több ukrán állampolgár telepedjen le Magyarországon. Bár az Európai Unió szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) alapján elvileg a szolgálati idő szerint osztanák meg a nyugdíjfizetési kötelezettségeket, az átmeneti időszakban, amíg a régi egyezmény hatályban marad, a mostani rendszer érvényesülne.
„Az átmeneti időszakban, amíg az EU-rendeletek teljesen át nem veszik a kétoldalú egyezmény helyét, több ukrán nyugdíjas költözhet Magyarországra, kihasználva a jelenlegi egyezményt, amely lakóhely alapján biztosít nyugdíjat” – jegyezte meg Lomnici. Ez rövid távon tovább növelheti a nyugdíjkassza terheit.
Mindeközben a balliberális média hallgat arról, milyen hátrányokkal járhat Ukrajna uniós tagsága. Holott 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején éppen ők riogatták a közvéleményt a 23 millió román állampolgár „beözönlésének” veszélyével. Most viszont nem hívják fel a figyelmet arra, hogy Ukrajna csatlakozása óriási terhet róhat a magyar nyugdíjrendszerre, csökkentheti az agrárium támogatását, és súlyos gazdasági nehézségeket okozhatna a magyar családoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szentatyáról, az orosz-ukrán háborúról, az uniós pénzekről és a véleménynyilvánító szavazásról is szót ejtett pénteki rádióinterjújában a kormányfő.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala